Nem ér többet 28 milliárd forintnál a Paks II. projekt jövő évre tervezett 28 milliárd forint költségű beruházása - ez derül ki számunkra a KSH-tól kapott válaszból. Azért kérdeztük meg a statisztikai hivatalt, mert Aszódi Attila kormánybiztos a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy "a projekt előkészítésére fordított kiadások összegüknél nagyobb mértékben növelik a beruházás piaci értékét".
Egy, a Paks II.-höz hasonlatos projekt hatalmas korrupciós kockázatoknak van kitéve. A méret, a technológia, Magyarország és a jelenlegi magyar-orosz szerződés is növelik az évszázad beruházásához köthető korrupciós veszélyeket, mutat rá az Energiaklub megbízásából készült friss tanulmány.
A magyar vezetés évek óta tesz olyan lépéseket, amelyek nehezen összeegyeztethetők a nyugati normákkal, így összességében nem lehet meglepő, hogy az amerikai kormány diplomácia szinten viszonylag drasztikus lépésre szánta el magát hazánkkal szemben. Gyűjtöttünk három energetikai példát az idei évből, amelyek részesei lehettek az amerikai cérna elszakadásának.
Az MVM Zrt. közgyűlése döntött a paksi kapacitás-fenntartás irányításáért felelős társaság, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 10,157 milliárd forint értékű részvényeinek a Magyar Állam részére történő átruházásáról, továbbá a Déli Áramlat Magyarország Zrt. alaptőkéjének megemeléséről - olvasható az MVM közleményében.
Több biztos ellenszavazata mellett hagyta jóvá szerdán az Európai Bizottság a Hinkley Point atomerőmű-beruházáshoz nyújtandó brit állami támogatást, miután egy éve tartó vizsgálata végén arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti tervekhez képest több ponton is módosított üzleti terv megvalósítása nem idéz elő torzulásokat a belső piaci versenyben és a támogatás mértéke arányban áll az elérendő célokkal. A versenypolitikai biztos szerint a mostani döntés nem teremt precedenst más országokban tervezett nukleáris beruházások számára - számol be a BruxInfo .
Újabb kulcsfontosságú területet veszíthet a Magyar Villamos Művek Zrt., a Napi Gazdaság ugyanis úgy értesült, hogy a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó teljes projekt átkerül a Miniszterelnökséghez.
Egyelőre a paksi beruházásnak az előkészítése zajlik a megkötött kormányközi szerződések alapján, ám már most számos kérdés felmerül a projekttel kapcsolatban. Miért választotta Magyarország az orosz ajánlatot a tendereztetéssel szemben? Milyen lépésekben valósulhat meg a két új paksi atomerőművi blokk kivitelezése? Mikor kezdődhetnek meg az építkezések? Megtérül-e a beruházás és milyen feltételek mellett? Melyek a legfőbb kockázatok? Hogyan befolyásolja az orosz-ukrán konfliktus, valamint az Oroszország elleni szankciók a projektet? Ezekre válaszoltak a paksi beruházás illetékesei egy szerdai háttérbeszélgetésen. Aszódi Attila kormánybiztos elárulta, hogy az orosz partner kezében a finanszírozási ajánlat volt az aduász, ezzel nem lehetett versenyezni. Hangsúlyozta azt is, hogy 60 év alatt a projekt megtérül 15-17 forintos kilowattóra egységköltség mellett, ez átszámítva 49-56 eurós megawattóra költséget jelent. Nagy Sándor, az MVM Paks-II. Zrt. vezérigazgatója azt vetítette előre, hogy terveik szerint 2018-ban megkezdődhet az építkezés. Sok kérdés azonban nyitva maradt (főleg a költségvetés oldaláról) és van némi bizonytalanság a válaszokban. Összefoglaljuk, hogy mit tudunk eddig a paksi projektről.
A Paksi Atomerőmű bővítését nem érinti az Oroszország elleni mostani nemzetközi szankciós csomag - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
A paksi beruházás befektetői szemléletben nem térül meg a jelenlegi áramárak mellett. Ugyanakkor minden hatás figyelembevételével (közvetett és másodkörös adóbevételi hatásokkal), a jelenlegi közép-európai árszintnél magasabb áramár mellett a projekt képes kitermelni a hosszú lejáratú 4%-os átlagos elvárt reálhozamot - állapították meg a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői kedden bemutatott elemzésükben. A Romhányi Balázs által vezetett intézet friss anyagában a Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményeit mutatta be részletesen, ebben azt is kiemelik, hogy az adósságszabályok betartása érdekében mindenképpen költségvetési intézkedésre van szükség, mai értéken 400-450 milliárd forintnak megfelelő mozgásteret kell teremteni a büdzsében.
A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az Egyesült Államok célzott szankciói által sújtott Vnyesekonombank számít az orosz pénzügyminisztérium és a jegybank támogatására. Az orosz állami fejlesztési bank körüli híreket nem árt figyelemmel követni Magyarországon, több okból kifolyólag.
Visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) az Együtt és a PM alkotmányjogi panaszát, amelyet azért nyújtottak be, hogy lehessen népszavazást tartani a paksi erőmű állami hitelfelvétellel történő bővítéséről.
További három szerződést kell kötni Oroszországgal annak érdekében, hogy megindulhasson a paksi beruházás - nyilatkozta a Népszavának a beruházásért felelős kormánybiztos.
Az oroszok diktálhatták a feltételeket a Déli Áramlat szerződésének megkötésekor. A paksi fejlesztésről szóló döntés elsietett volt, megkérdőjelezhető a beruházás gazdasági megalapozottsága - mondta el a Népszavának adott interjújában Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikáért felelős helyettes államtitkára.
A parlamenti képviselők hétfőn rendkívüli ülés keretében elfogadták a paksi beruházás kapcsán Oroszországgal kötött hitelmegállapodást. Itt és most te is kifejtheted véleményedet a 10 milliárd eurós gigahitelről!
Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaznak ma a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntenek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.
Update: időközben az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.
A Roszatom tervei szerint az év végére befejeződik a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésével kapcsolatos alapvető beruházási, kereskedelmi megállapodások előkészítése - közölte Szergej Kirijenko, az orosz állami atomenergetikai cég vezérigazgatója a moszkvai Atomexpón hétfőn. Közben ugyanitt Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója is beszélt a paksi bővítésről. Ezek szerint valószínűleg a Roszatom cége tervezi a két új blokkot, becslése szerint az összes dokumentum beszerzése 3 évet vesz majd igénybe, így 2017 végére kaphatják meg a paksi bővítési beruházás elkezdéséhez szükséges engedélyt.
A hazai energiapiaci szereplők - talán már túlságosan is - optimisták Paks II kapcsán, azonban még sok a bizonytalanság. A magyar piac helyzetét pedig borúsnak látják a szakértők, elsősorban az egyre növekvő importfüggés miatt, de szerencsére számos lehetőséget látnak a kilátások javítására - derült ki a Portfolio.hu által idén ötödik alkalommal rendezett befektetési fókuszú energiakonferenciáján, az Energy Investment Forumon.
A konferencia első feléről szóló beszámolónkat az alábbi cikkben olvashatják:
Varga Mihály benyújtott a Paks-2 projekt keretében egy törvényjavaslatot, melynek célja az államközi hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetése. A javaslat nem tartalmaz meglepetéseket, hiszen az orosz féltől március közepén megtudhattuk a hitelmegállapodás tervezetét. Akkor az jelentett újdonságot a korábbi megszólalásokból kirajzolódó tervhez képest, hogy már 2014-ban kamatot kell fizetnünk a lehívott orosz hitelrész után, illetve hogy az orosz kivitelező a 20%-os magyar önrész számláit a kezdetektől benyújtja a magyar államnak is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azért nem tette közzé a Paks II-ről szóló háttérelemzéseket, mert azok döntés-előkészítő iratok. Per lett a dologból, ám most hirtelen nem találják a dokumentumokat - számol be az Index.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
