Az MVM Zrt. közgyűlése döntött a paksi kapacitás-fenntartás irányításáért felelős társaság, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 10,157 milliárd forint értékű részvényeinek a Magyar Állam részére történő átruházásáról, továbbá a Déli Áramlat Magyarország Zrt. alaptőkéjének megemeléséről - olvasható az MVM közleményében.
Több biztos ellenszavazata mellett hagyta jóvá szerdán az Európai Bizottság a Hinkley Point atomerőmű-beruházáshoz nyújtandó brit állami támogatást, miután egy éve tartó vizsgálata végén arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti tervekhez képest több ponton is módosított üzleti terv megvalósítása nem idéz elő torzulásokat a belső piaci versenyben és a támogatás mértéke arányban áll az elérendő célokkal. A versenypolitikai biztos szerint a mostani döntés nem teremt precedenst más országokban tervezett nukleáris beruházások számára - számol be a BruxInfo .
Újabb kulcsfontosságú területet veszíthet a Magyar Villamos Művek Zrt., a Napi Gazdaság ugyanis úgy értesült, hogy a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó teljes projekt átkerül a Miniszterelnökséghez.
Egyelőre a paksi beruházásnak az előkészítése zajlik a megkötött kormányközi szerződések alapján, ám már most számos kérdés felmerül a projekttel kapcsolatban. Miért választotta Magyarország az orosz ajánlatot a tendereztetéssel szemben? Milyen lépésekben valósulhat meg a két új paksi atomerőművi blokk kivitelezése? Mikor kezdődhetnek meg az építkezések? Megtérül-e a beruházás és milyen feltételek mellett? Melyek a legfőbb kockázatok? Hogyan befolyásolja az orosz-ukrán konfliktus, valamint az Oroszország elleni szankciók a projektet? Ezekre válaszoltak a paksi beruházás illetékesei egy szerdai háttérbeszélgetésen. Aszódi Attila kormánybiztos elárulta, hogy az orosz partner kezében a finanszírozási ajánlat volt az aduász, ezzel nem lehetett versenyezni. Hangsúlyozta azt is, hogy 60 év alatt a projekt megtérül 15-17 forintos kilowattóra egységköltség mellett, ez átszámítva 49-56 eurós megawattóra költséget jelent. Nagy Sándor, az MVM Paks-II. Zrt. vezérigazgatója azt vetítette előre, hogy terveik szerint 2018-ban megkezdődhet az építkezés. Sok kérdés azonban nyitva maradt (főleg a költségvetés oldaláról) és van némi bizonytalanság a válaszokban. Összefoglaljuk, hogy mit tudunk eddig a paksi projektről.
A Paksi Atomerőmű bővítését nem érinti az Oroszország elleni mostani nemzetközi szankciós csomag - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
A paksi beruházás befektetői szemléletben nem térül meg a jelenlegi áramárak mellett. Ugyanakkor minden hatás figyelembevételével (közvetett és másodkörös adóbevételi hatásokkal), a jelenlegi közép-európai árszintnél magasabb áramár mellett a projekt képes kitermelni a hosszú lejáratú 4%-os átlagos elvárt reálhozamot - állapították meg a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői kedden bemutatott elemzésükben. A Romhányi Balázs által vezetett intézet friss anyagában a Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményeit mutatta be részletesen, ebben azt is kiemelik, hogy az adósságszabályok betartása érdekében mindenképpen költségvetési intézkedésre van szükség, mai értéken 400-450 milliárd forintnak megfelelő mozgásteret kell teremteni a büdzsében.
A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az Egyesült Államok célzott szankciói által sújtott Vnyesekonombank számít az orosz pénzügyminisztérium és a jegybank támogatására. Az orosz állami fejlesztési bank körüli híreket nem árt figyelemmel követni Magyarországon, több okból kifolyólag.
Visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) az Együtt és a PM alkotmányjogi panaszát, amelyet azért nyújtottak be, hogy lehessen népszavazást tartani a paksi erőmű állami hitelfelvétellel történő bővítéséről.
További három szerződést kell kötni Oroszországgal annak érdekében, hogy megindulhasson a paksi beruházás - nyilatkozta a Népszavának a beruházásért felelős kormánybiztos.
Az oroszok diktálhatták a feltételeket a Déli Áramlat szerződésének megkötésekor. A paksi fejlesztésről szóló döntés elsietett volt, megkérdőjelezhető a beruházás gazdasági megalapozottsága - mondta el a Népszavának adott interjújában Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikáért felelős helyettes államtitkára.
A parlamenti képviselők hétfőn rendkívüli ülés keretében elfogadták a paksi beruházás kapcsán Oroszországgal kötött hitelmegállapodást. Itt és most te is kifejtheted véleményedet a 10 milliárd eurós gigahitelről!
Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaznak ma a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntenek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.
Update: időközben az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.
A Roszatom tervei szerint az év végére befejeződik a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésével kapcsolatos alapvető beruházási, kereskedelmi megállapodások előkészítése - közölte Szergej Kirijenko, az orosz állami atomenergetikai cég vezérigazgatója a moszkvai Atomexpón hétfőn. Közben ugyanitt Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója is beszélt a paksi bővítésről. Ezek szerint valószínűleg a Roszatom cége tervezi a két új blokkot, becslése szerint az összes dokumentum beszerzése 3 évet vesz majd igénybe, így 2017 végére kaphatják meg a paksi bővítési beruházás elkezdéséhez szükséges engedélyt.
A hazai energiapiaci szereplők - talán már túlságosan is - optimisták Paks II kapcsán, azonban még sok a bizonytalanság. A magyar piac helyzetét pedig borúsnak látják a szakértők, elsősorban az egyre növekvő importfüggés miatt, de szerencsére számos lehetőséget látnak a kilátások javítására - derült ki a Portfolio.hu által idén ötödik alkalommal rendezett befektetési fókuszú energiakonferenciáján, az Energy Investment Forumon.
A konferencia első feléről szóló beszámolónkat az alábbi cikkben olvashatják:
Varga Mihály benyújtott a Paks-2 projekt keretében egy törvényjavaslatot, melynek célja az államközi hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetése. A javaslat nem tartalmaz meglepetéseket, hiszen az orosz féltől március közepén megtudhattuk a hitelmegállapodás tervezetét. Akkor az jelentett újdonságot a korábbi megszólalásokból kirajzolódó tervhez képest, hogy már 2014-ban kamatot kell fizetnünk a lehívott orosz hitelrész után, illetve hogy az orosz kivitelező a 20%-os magyar önrész számláit a kezdetektől benyújtja a magyar államnak is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azért nem tette közzé a Paks II-ről szóló háttérelemzéseket, mert azok döntés-előkészítő iratok. Per lett a dologból, ám most hirtelen nem találják a dokumentumokat - számol be az Index.
Az orosz állami atomenergetikai cég elnöke nem zárja ki, hogy a Roszatom néhány nemzetközi szerződése a külföldi büntetőintézkedések hatálya alá eshet - erről csütörtökön nyilatkozott Szergej Kirijenko Moszkvában.
Míg korábban a térségben szinte nagyhatalomnak számítottunk az energiatermelés terén, addig a mostani erőműparkunk éppen hogy csak képes kielégíteni a hazai igényeket. Az új paksi blokkok azon túlmenően, hogy új, CO2-kibocsátástól mentes kapacitásokat jelentenének az ország számára, komoly lökést adhatnak a hazai energiaipar számára is, véli Deák László, az Alstom Hungaria Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint a MAGEOSZ elnöke. A Portfolio.hu a magyar energiatermelés helyzetéről, és a paksi bővítésről kérdezte a francia iparvállalat hazai vezetőjét.
Az orosz kormány jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű hitel elkülönítését - közölte csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
